Először is meg kell érteni, hogy mi a szótag a latinban.
A szótag legfontosabb sajátossága, hogy egyetlen magánhangzót tartalmazhat csak, s minden szótag kötelezően tartalmaz pontosan egy magánhangzót. Magánhangzó nélkül nincs szótag. Fontos tudnivaló azonban, hogy a kettőshangzók egy magánhangzónak számítanak. A kettőshangzók a következők: AE, AV, EI, OE, OV, UI. Szintén egyetlen hangnak számít a CH, PH és TH.
A mássalhangzók a következőképpen kapcsolódnak a magánhangzókhoz:
- a szó elején lévő mássalhagzó(k) a szó első magánhangzójával alkot(nak) szótagot,
- a szó végén lévő mássalhagzó(k) a szó utolsó magánhangzójával alkot(nak) szótagot,
- két magánhangzó között lévő egy darab mássalhangzó mindig a következő magánhangzóhoz kapcsolódik,
- ha két magánhangzó között egynél több mássalhangzó van, a legutolsó mássalhangzó a következő magánhangzóhoz kapcsolódik, a többi pedig a megelőző magánhangzóhoz,
- KIVÉTELek:
- ha B, C, D, F, G, K, P, T után R vagy L következik, a két mássalhangzó nem választódik el egymástól, tehát a következő magánhangzóhoz kerül mind az R/L, mind az előtti lévő felsorolt mássalhangzó,
- az X és a Z két hangnak számít, de nem választódik ketté - ha X vagy Z van két magánhagzó között, az X azonban az ELŐZŐ magánhangzóval alkot szótagot, míg a Z a következő magánhangzóval,
- összetett szavak esetében az elválasztásnál megmarad szótaghatárként az eredeti szavak határa.
Mint látjuk, a szabályok azonosak a magyarban meglévő szabályokkal, csak az első kivételre kell figyelemmel lennünk, mivel csak ez különbözik a magyar szótagelválasztási szabélyoktól.
Megkülönböztetünk egymástól hosszú és rövid szótagokat:
- a szótag hosszú:
- ha mássalhangzóra végződik,
- ha magánhangzóra végződik, s ez a magánhangzó hosszú magánhangzó vagy kettőshangzó,
- a szótag rövid:
- ha magánhangzóra végződik, s ez a magáhangzó rövid magánhangzó.
Ami a hangsúly illeti, a hangsúly a következő lehet:
- egyszótagú szavakban, az egyetlen szótag a hangsúlyos,
- kétszótagú szavakban, az utolsó előtti szótag a hangsúlyos,
- három vagy többszótagú szavakban:
- az utolsó előtti szótag a hangsúlyos, ha az utolsó előtti szótag hosszú,
- a hátulról harmadik szótag hangsúlyos, ha az utolsó előtti szótag rövid.
