Ez itt nem egy nyelvkönyv.
Vegyünk egy nyelvkönyvet, lehetőleg jót. Majd a legvégén - ha nem felejtem el addig - megadom, hogy én miből tanultam.
Ez itt egy segédanyag a nyelvtan könnyebb megértéséhez, ahogy azt én józan, paraszti eszemmel elképzeltem és ténylegesen használtam.
Alapvetően két módszer van a latin oktatásában:
- a hagyományos középkori módszer, azaz irdatlan eredeti szövegek olvasása és nyelvtan magolása. Lélekölő módszer, mert az egyébként érdekes eredeti szövegeket is meggyűlöljük így,
- a modern módszer, azaz kitalált, sokszor igencsak infantilis párbeszédek alapján való tanulás.
A hagyományos módszerben ilyenféle mondatokkal kezdik, hogy pl. "Galllia est omnis divisa in partes tres, quarum unam incolunt Belgae, aliam Aquitani, tertiam qui ipsorum lingua Celtae, nostra Galli appellantur. Hi omnes lingua, institutis, legibus inter se differunt." ("Egész Gallia három részre van osztva, melyek közül az egyikben a belgák laknak, másikban az aquitánok, a harmadikban pedig azok, akik saját nyelvükön keltáknak nevezik magukat, mi pedig a mi nyelvünkön galloknak nevezzük őket. Mindannyian különböznek egymástól nyelvükben, intézményeikben, törvényeikben."). Na most, ez nagyon szép, de nem való kezdőnek, ugye?
A modern módszerben meg ilyenféle dolgokkal találkozunk, hogy pl.: "Ancilla rosas albas in mesa ponit. Hae rosae pulchrae sunt. Sed ancilla ipsa multo pulchrior est quam eius rosae." ("A rabszolganő fehér rózsákat tesz az asztalra. Ezek a rózsák szépek. De maga a rabszolganő sokkal szebb, mint a rózsái."). Ez viszont könnyebb, de egy pont után marha idegesítő lesz.
(Az előbbi szöveg Caesar galliai hadibeszámolójának első két mondata, az utóbbit meg én találtam ki az előbb.)
Melyik a jobb? A megoldás: kezdetnek a modern módszer, amíg megtanuljuk a nyelvtant és megszokjuk a latin mondatszerkesztést. Amint viszont ezzel megvagyunk, irány az eredeti szöveg! A szókincset már az eredeti szövegekkel fejlesszük, ne haladó szintű modern nyelvkönyvekkel.
